MĂĄssalhangzĂłk

A mássalhangzókat jeleik segítségével lehet értelmezni. Az akrofónia azt jelenti, hogy a szó első hangja nem csak a hangot, hanem a szó jelentését is magán viseli.

A következőkben Horváth István 2003-ban kiadott Rovásírás ábécéje című könyve, valamint Varga Ferenc alapján bemutatom a betűk jelentését, kiegészítve a saját meghatározásommal. A betűk formája külön képen látható.

B: HorvĂĄth szerint: Bak, fĹąrĂŠszbak.

PĂŠterfai szerint: Bak, mint a kecskeollĂł ĂŠs fĹąrĂŠszbak.

C: HorvĂĄth szerint: CĂŠl.

Péterfai szerint: Cél, továbbá az S és Sz összevonása, S-Sz-C és S-Sz hang, ami a becsapódó nyílhegyet idézi. Az S-Sz hangból lett a C, nem a T-Sz-ből. Nagyon érdekes bizonyíték.

Cs: HorvĂĄth szerint: CerĂŠny.

Péterfai szerint: Csa. A két támfal eltávolításával megkapjuk a kis vízfolyás alakját. A Csa Víz értelmű magyarul, a Csatorna is belőle keletkezett.

D: Horváth szerint: Döngölő, Döngölőfa, aminek alakja hasonlít a D betűre.

PĂŠterfai szerint: DĂŠr, vagyis Csillag.

F: HorvĂĄth szerint: FĂşrĂł, a fĂşrĂł feje, fĂŠlgĂśmb fa.

Péterfai szerint: Fen, Fenn, Fény. A Kör Isten jele, a benne lévő kereszt a Csillag, ami adja a fényt.

G: HorvĂĄth szerint: Gebe, egy sovĂĄny lĂł alapjĂĄn.

PĂŠterfai szerint: GĂŠ Anya.

Gy: Horváth szerint: Gyepű, mely kettős keresztek sorozatából állott.

PĂŠterfai szerint: Egy Isten.

H: HorvĂĄth szerint: Haj, Hajviselet, varkocsba fonva (a hĂĄlĂł formĂĄjĂş H).

Péterfai szerint: Halak. A csillagkép formájából lett a latin és orosz H is, más nyelveken nem H-val kezdődik a Hal szó. A téglalap alakú H Ház ill. Hely jelentésű, amint azt Varga Ferenc meghatározta.

J: Horváth szerint: Jövesztő.

PĂŠterfai szerint: Ja, mint Isten.

K: (a kampĂłs): HorvĂĄth szerint: nem ĂŠrtĂŠkeli, kihagyja a betĹąk kĂśzĂźl.

PĂŠterfai: KampĂł, az egyik K.

K: (a rombusz vagy hĂĄromszĂśg alakĂş): HorvĂĄth szerint: Kocka.

Péterfai szerint: Kő, Ku, magkő. A kétféle K egyike Kh, a másik K kiejtésű volt. Halványan ma is lehet érezni a két K jelenlétét a szavakban.

A legősibb írott emlékekben a K eredeti jele a háromszög volt, majd évezredekkel később ezt a jelet tükrözték, így alakult ki a rombusz forma. Az eredeti háromszög formára utal az ÉK ősi etymonunk is.

L: HorvĂĄth szerint: LĂł, mint a Gebe ĂŠrtelmezĂŠsĂŠnĂŠl.

Péterfai szerint: Létra. Az Orion övéről van szó, amint a lélek megy felfelé a három csillagon keresztül. Ezt jelenti a Lét és Ra, a Ra Ember jelentése gyakori régebben.

Ly: HorvĂĄth szerint: Lyuk.

PÊterfai: Az Ly betŹ kiejtÊse ma azonos az J betŹÊvel. De rÊgen valamilyen Lu, Lj lehetett az ejtÊse. A jel a Lu Csillag jelentÊsÊt igazolja, bår a Lya forma Istent is jelenthet, mint a Ja.

M: HorvĂĄth szerint: Mama.

Péterfai szerint: Ma. A két szár kifelé hajlik, a nőiség stilizált alakja. Benne van a Mell, a Két Láb, és más is.

N: HorvĂĄth szerint: Nap.

Péterfai szerint: Nő. A Nőiség alapjele az ívelt vonal.

Ny: HorvĂĄth szerint: NyugvĂł, NyugovĂł, a Nap lenyugvĂĄsĂĄnak alakja.

Péterfai szerint: Nye, Nyanya. Az a nő, aki befejezte termékeny ciklusát, ezt jelképezi az egyenes vonal.

P: HorvĂĄth szerint: Paripa.

Péterfai szerint: Pa. A régi P három vonalat mutatott, a régi L négyet. A Pad (=Csillag) után a Fa (Pa) és a Pa-Su (Fej-Kéz) hun-magyar szóból a Fésű fogalma is rárakódhatott a jelre. A Fél Fenyő rajzolat a Pen (Fényfa, Fenyő) fogalmat is sugallja.

R: HorvĂĄth szerint: Rosta.

Péterfai szerint: Er. Az Er a Férfi Nemi Szerv neve. A betű ithyphallikus állapotban mutatja az Er-t. Ősi szavakban világosan felismerhető. A két oldalfalat el kell távolítani, hogy a betű valódi alakjához juthassunk.

S: HorvĂĄth szerint: SĂĄtor.

Péterfai szerint: Sátor. A Sa a Menny Fia és Népe, a Tor mutatja a Hegy formát. A Sa kifejezetten a magyarok fontos népneve, Sza és Sa a fő formái.

Sz: HorvĂĄth szerint: SzĂĄl. A NĂĄdszĂĄlat hozza fel pĂŠldĂĄnak.

Péterfai szerint: Sza. Az egyenes vonal a férfit, az ívelt vonal a nőt jelképezi, ami a betűk jelentésében is megjelenik. Sza a magyar férfi neve, a Szál és Szálas Legény is kiolvasható a betűből.

T: Horváth szerint: Törő. A Kendertörő és a Tiloló egyszerűsített képe.

Péterfai szerint: Tet, vagyis Tető, Tét, Tit. Az őskori T hasonló volt a mai T-hez.

Ty: HorvĂĄth szerint: TyĂşk. A TyĂşk lĂĄbnyomĂĄra gondol a kutatĂł.

PĂŠterfai szerint: TyĂş, ami Csillag ĂŠrtelmĹą. A rĂŠgi Ty alakja Y volt, ĂŠs a szĂŠtsugĂĄrzĂĄst mutatja.

V: HorvĂĄth szerint: VĂĄgĂł, egy szerszĂĄm neve.

Péterfai szerint: Va, Vág. Az oldalsó támfalakat eltávolítva megkapjuk a mai V betűt. Ennek a betűnek a közepén lévő kis vágás jelölte a női minőséget. Mint a Vag-Ina, ami természetesen magyar szó. A forma az őskor és ókor számtalan vésetén látható.

Z: Horváth szerint: Záp, ami a szekér oldalán lévő hármas faoldal volt. A létra fokait is Zápnak nevezték.

Péterfai szerint: Zár. Az őskori forma egy bezárt kapu két oldalát mutatja.

Zs: HorvĂĄth szerint: Zsindely. A Zs formĂĄja a Zsindely metszĂŠsĂŠvel egyezik meg.

Péterfai szerint: Egy T és R, vagy egy Sz és V összetétele is lehet a jel. Zsana, vagy az ijesztgető Zsandár, vagy a Zsombék, és a Zsúrló, bár a Súrló nem túl régen lett Zsúrló.

Ha egy jelről azt gondoljuk, hogy fiatal, vigyázzunk. A Gy pár ezer éves, gondoltam, aztán kiderült, 30.000 évesnél is régebbi. Ezért nagyon kell vigyázni a jel időbeli meghatározásánál.

A magyar ĂĄbĂŠcĂŠ mĂŠg sok jellel rendelkezik. A kutatĂĄs folytatĂĄsa nagyon fontos.